Régi templomok - Borsod-Gömöri Református Egyházmegye

Aggtelek Az aggteleki különálló református templomtorony A kelet-nyugati tengelyű templom XII-XIII. századi eredetű, többször átépítették, tornya nincs. Keleti homlokzata oromfalas. A régebbi templom bejárata és két kis ablaka megmaradt a déli falban. Az előző templom padlószintje egy méterrel mélyebben volt a mainál. A templomtól 400 méterre van a magános, középkori eredetű 24 mmagas harangtorony, amelyet a török világban őrtoronynak használtak. A torony a XVIII. században lett az egyházé, amit 1803-ban és 1863-ban építtettek át mai formájára. A torony külső falán van az I. világháborús emléktábla.
Bánhorváti A bánhorváti református templom Az 1793-ban épült hajdani őrtorony, mely ma ferde támpillérekkel van megerősítve, lett a későbbi templom tornya. A templom keletkezésére nézve az építési mód ad eligazítást. Ugyanis a tégla alakú, alacsony, gótikus hajó a XIV. században épülhetett a toronyba nyíló gótikus kapukerettel együtt, amit egy későbbi átalakítás során falaztak be a déli külső falba. A templomkertben található az ország első Kálvin szobra.
Bőcs A bőcsi református templom Egy régi anyakönyvi bejegyzés szerint: „1546-ban M. Jakusits Péterné helvetica confession lévő Anna úrasszony fundálta e Bőtsi kőtemplomot!” 1711-ben építették a tornyot, 1734-ben kifestették a templomot, 1810-ben még bővítették, majd 1870-ben az egész épületet lebontották. A templom körül a középkorban temető volt. 1871-ben építették a mai templomot a nyugati homlokzat előtti 34 m magas tornyával együtt. A belső tér mennyezete sík, vakolt.
Hernádnémeti A hernádnémeti református templom Az 1500-as évek elején épült templomát a reformátusok használatba vették, az 1595-ös összeírás bizonyítja ezt. A templomot 1713-ban renoválták, 1800-ban pedig bővítették. 1892-ben közveszélyessé lett tornyát le kellett bontani, a következő évben a templomot is elbontották. A jelenlegi templomot neoklasszicista stílusban építették 1894-95-ben nyugati homlokzat előtti tornyával.
Imola Az imolai református templom Az első ismert református templom 1631-ben épült, melyhez 1755-ben alacsony tornyot építettek. 1785-ben lebontották a régi templomot, de meghagyták a tornyot, és 1785-86-ban hozzá építették késő barokk stílusban a mostani templomot. 1856-ban magasították a meglevő tornyot.
Kazincbarcika-Felső A Kazincbarcika-felsői református templom Neve 1213 óta ismert. Egyháza volt 1332-ben. Ekkor még két falura különült, Alsó- és Felsőbarcikára. Ez utóbbit Egyházasbarcikának is nevezték, mivel ebben volt a templom. 1554-ben mind a két falu a török pusztítás áldozata lett. A XVI. század végére reformátussá lett lakosság 1598-ban a XV. században épült középkori templomot használta. 1632-re e régi templom romos állapotba került, amit az 1700-as évek első felében építettek újjá és fa tornyot építettek mellé. 1882-ben tűz emésztette meg a templomot és a tornyot. 1890-ben építették keleti homlokzata elé a tornyot. A belsőnek sík, egyszínűre festett kazettás jellegű famennyezete van.
Mezőcsát A mezőcsáti református templom 1744-45-ben építették a mai templom nyugati részét, valamint egy kőfundamentumra állított fa haranglábat. 1777-ben épült a torony, de távolabb a templomtól. 1786-ban került sor a templom bővítésére, amikor a templom és a torony között lévő üres teret hajóvá építették. Keleti homlokzat előtti tornya 36 m magas. 1856-ban egy újabb építés során alakult ki a templom mai formája, egy alacsonyabb északi és déli oldalhajót nyitottak a hajó közepéhez. A mennyezet addig fakazettás volt. Egy 1890-es tűzben az egész templom leégett. Néhány megmaradt kazettát a budapesti Iparművészeti Múzeumban őriznek. Újjáépítése és belső berendezése 1892-re lett kész. A fakazettás mennyezet a 2000-ben épült újjá a múzeumban lévő eredeti fakazetták alapján.
Miskolc-Avas A Miskolc-avasi református templom és torony A honfoglaláskor (886) Árpád adományozta ezt a földet Bors vezér apjának, tőlük származik a névadó Miskolcz nemzetség. 1332-ben temploma volt. A mai késő gótikus templomot 1411-1489 között építették, a nyolcszög három oldalával záruló keletelt szentéllyel, déli oldalán támpillérekkel, mérműves ablakokkal. Az épület egyenes záródású nyugati főhomlokzata is támpilléres. Eredetileg háromhajós, szentély-körüljárós csarnoktemplomnak épült és hálóboltozata volt, Themesváry Mihály plébános idejében szentelték fel. A török csapatok 1544-es első miskolci betörésekor óriási veszteséget szenvedett a város. Lakói közül 4000 rabot hurcoltak magukkal és felgyújtották az akkor még tornyos templomot. A tűzvész során a nyugati torony rázuhant a főhajóra és beszakította annak boltozatát, ez magával rántotta a mellékhajók boltozatát is. Miskolcon 1554-70 között meggyökeresedett a reformáció. A templom nyugati főhomlokzattól kissé északnyugatabbra 1557-ben felépítették a harangtornyot, négyzet alakú, támpilléres, fagalériás, hatszögletű gúlasisakkal, késő reneszánsz stílusban. Az ún. avasi templomot 1569-ben a reformátusok állították helyre. A templom mennyezetét könnyű, sík famennyezettel készítették el. 1653-59 között renoválták a templomot, ekkor állították a hajóban lévő karcsú oszlopok helyére a ma is meglévő hatalmas, négyszögletes pilléreket. Az idők során egy hosszú karzat is épült a hajó északi hossz-oldalába. Jelenlegi famennyezete 1772-ben készült. A nyugati karzatot 1895-ben építették az orgonának. A falakon láthatók a régi mennyezet bordaindításai. 1941-ben feltárták a templom padozata alatt levő kriptákat, lebontották az északi karzatot. Ugyanakkor középkori falfestmények is előkerültek, de még nem tárták fel azokat. Van a templomban egy 1490 körül készített intarziás királyi stallum, de megvan az ún. fekete szék is, ami a középkori egyház fegyelmezési eszköze volt. Festett Mózes-széke a XVIII. században készült, vele egy idős a szószékkorona. E koronához készíttette az egyház a szószéket. A harangtorony 1865-ben leégett, de nemsokára újjáépült. Benne található az avasi harangjáték szerkezete. A templom az Avas hegy oldalában, a középkor óta használt temető szélén áll.
Miskolc-Belváros A Miskolc-belvárosi református templom Miskolc belvárosában magasodó református templomot, melyet a helyiek Kakastemplomnak is neveznek, 1786 és 1808 között építette Rábel Károly késő barokk stílusjegyeket követve. A hatvannyolc méter magasan pompázó toronysisakja Weiser Ferenc keze nyomát dícséri. A református templom büszkesége az egyházkerület legmagasabb tornyában függő, legendák övezte Eszter-harang, mely Miskolc legnagyobb harangja.
Nagybarca A nagybarcai református templom Neve 1287-ben Felbarca formában bukkan fel. Román stílusban épült temploma a XIII. században, mely a XVI. században a lakossággal együtt reformátussá lett. Az 1595-ös összeírás is erról szól. 1597-ben lelkésze volt. 1903-ban ezt írták a templomról: „A kerek záródású, szentéllyel bíró és még a XIII. században épült templom eredeti állapotában van. Tornyának négy oldalán igen szép románkori ikerablakok vannak, sisakja alatt körbefutó deszkázott folyosó van.” A templom belsejét többször átalakították.
Ónod Az ónodi református templom A Türelmi Rendelet után, 1785-95 között épült a copf stílusú templom, nyugati homlokzata előtti 32 m magas tornyát 1828-ban emelték. A belső mennyezete sík, vakolt és festett, a karzatok alja csehsüveg boltozatos
Putnok A putnoki református templom 1791. október 17-én tették le a kőtorony alapkövét, a gombot a következő évben tették fel, amely 1794-re lett kész. Az új templom építését a torony keleti oldalához 1798. május 8-án kezdték el, falai szeptember 26-án már tető alatt álltak.
Ragály A ragályi református templom Neve 1283-ban merül fel, de ekkor már állt a XIII. század elején épült román stílusú temploma. A török 1564-ben elpusztította a falut. A visszatelepedő református lakói megújították és használatba vették a templomot. Belső berendezése a padok, a karzatok, a szószék és a pelikános szószékkorona népies barokk stílusban készült 1790 körül.
Sajóecseg A sajóecsegi református templom A mai templomot 1770-ben építették, mellette sokáig fatorony állt. A keleti homlokzat előtti 32 m magas tornyot 1901-02-ben emelték, s ugyanekkor építették be a templom mai ablakait is. A belső famennyezete egyforma mintás kazettákból áll. A karzat elők, a szószék és a Mózes-szék 1772-ben készültek, s ezek mind a magyar asztalosmunka művészi remekei. A belső berendezéseket 1936-ban újra festették.
Sajókeresztúr A sajókeresztúri református templom Nevét a falu Szent Keresztről nevezett templomáról kapta, mely a XIII. században épült román stílusban, majd a XV. században gótikus stílusban átépítették. 1576-ban önálló református egyháza volt, mely a középkori templomot használta. A templom a törökvilág végi (1680-90) harcok során rommá lett, 1709-ben építették újjá. 1894-ben építették újjá, a torony falait jelenlegi, 25 m-es magasságára emelték, gúla alakú sisakot és támpilléreket kapott. A torony falának felső részén egy kétosztású, alatta rézsűs ablak van. A hajónak kora gótikus, keskeny keletelt szentélye, déli oldalán három rézsűs és egy mérműves XV. századi ablaka van. Belül pilléres diadalíve, a toronyba vezető nyugati kapuja pálcadíszes, négy-bélletes. 1760-70 között kerítőfalat raktak a templom köré, e falban van egy székelykapu-szerű díszkapu, felirata: A templomunk ezen kapuszárnyai közköltségen emelve e helyen állnak az üdvösség visszaszerzése 1766-ik évének március 14-e óta. 1924-ben újabb támfalakat raktak a templom falainak megerősítésére. 1969-ben egy ablak helyreállítása során derült ki, hogy a keleti oldal gótikus ablaka eredetileg román stílusú volt, így is állították helyre. A megmaradt ötkaréjos ablakfelső állítólag a legrégebbi Magyarországon, ami abban a korban készült.
Sajószentpéter-Nagytemplom A Sajószentpéter-nagytemplomi református templom 1293-ban piacos vásártartó hely volt. 1332-ben Szent Péterről nevezett egyháza, a megye egyik legnépesebb egyháza volt. (A középkorban állt a temetőnél egy másik kőtemplom is.) 1555-re reformátussá lett a város lakossága, mely a XV. században épült a város közepén álló belső templomot vette birtokba. Ez a templom a késő gótika mind e mai napig épen fennmaradt építménye. 1555-ben szenvedte el a város az első török pusztítást, 115 lakosát vitték rabságba. A város piacán álló templomunknak gótikus hálóboltozata vagy e török támadás következtében, vagy a későbbi, 1752-es tűzvészben szakadt le. 1684-ben mind a két templomot felégették a tatárok. 1685-ben felépítették a város közepén álló templomot, melynek tornyáról 1706-ban vették le a keresztet. A templomot 1753-ban újjáépítették, mennyezetét egyforma medaillonos díszítésű kazettákkal állították helyre. Árkádos fa toronysisakja és rézzel fedett kupolája is akkor készült. A nyugati, homlokzat előtti 35 m magas torony rézsútos támpillérekkel van erősítve, bejárata gótikus kapukerettel készült. A hajót a szentélytől erőteljes beugrású diadalív választotta el, melynek most csak a vállvonal alatti részei meredeznek csonkán a mennyezet felé és a hálóboltozatnak csupán a bordaindításai vannak meg. A templom alaprajza egyhajós. A templom teljes berendezése a karzatokkal együtt népi barokk stílusban készült 1755-ben.
Sajóvelezd A sajóvelezdi református templom A Sajó partján épült templom 1740-ben épült újjá, de 1781-ben leégett, majd 1802-ben bővítették és újjáépítették. Nyugati homlokzat előtti 38 m magas tornyát 1834-ben készítették barokk toronysisakjával együtt. 1930-ban süllyedni kezdtek a templom falai, átalakításokkal próbálták megszüntetni a bajt. Az ajtót akkor helyezték mai helyére.
Zubogy A zubogyi református templom A XII-XIII. századokban szerény keretek között épített középkori templomot gótikus stílusban átépítették, románkori szentélyét lebontották, helyette gótikus szentélyt építettek, amelyet a hajó déli falának síkjában folytattak kelet felé, ezzel aszimmetrikussá vált a templom. A templom nyugati vége oromfalas és támfalas. A templom déli oldala előtt áll a 11 m magas, szoknyás, fa harangtorony, melyet a XVIII. században építettek és 1870 körül felújítottak, 1985-ben ezt is kijavították. A kisharangot használtan vásárolták egy megszüntetett katholikus haranglábról, mely felirata szerint: Paduai Szent Antal tiszteletére készítették a tanyai lakosok. Lelkésze volt 1670 körül Szalóczi Mihály, akit a pozsonyi vésztörvényszék elé idéztek és gályarabságra ítéltek. Emléktáblája látható a templomban.
A templomokhoz kapcsolódó leírások Várady József templomos könyvei alapján készültek.