Nagytiszteletű
Hangóné Birtha Melinda
lelkipásztor
Miskolc-Avas
Hangóné Birtha Melinda, immár 22 éve a Miskolc-Avasi gyülekezet lelkipásztora vagyok. 1984-2004 között Aggteleken és a környező gyülekezetekben – olykor 11 helyen – szolgáltunk férjemmel együtt. Megéltük ennek minden örömét és nehézségét. Nekünk és négy gyermekünk számára egyaránt otthont, családot jelentett a gyülekezetek közössége. A szolgálatomban is fontosnak éreztem a családokra, gyermekekre figyelni. A közöttük végzett szolgálat mindig örömmel töltött el, mert lehetőséget láttam benne a jövőre. A miskolci Édenkert református óvodában is látok el lelkészi feladatokat, a pedagógusokat és családokat segítve. Gyülekezetünknek gyermekkórusa van, hitoktatást végzek, és a fiatal családok aktív szolgálatot végeznek közöttünk. A gyülekezeti feladatok mellett az egyházmegye jegyzői tisztét látom el. Az egyházkerületben a ReForrás főszerkesztői feladatát végzem és a kerület Kommunikációs bizottságának elnöke vagyok. Feladatom van a kerületi Nőszövetségben. Az Éltető Lélek Irodalmi kör elnöke vagyok, számos gyülekezetben szolgáltunk ünnepi alkalmakon. Megjelent egy prédikációs és egy verses kötetem, jelenleg a harmadik könyvem van szerkesztés alatt. Milyen jövőképem van egyházmegyénkről?
„A fő dolgokban egység, a mellékesekben szabadság és mindenekben szeretet” (Melanchton) – ez a reformátori látás adhat ma is egyházunk számára aktuális iránymutatást. Hiszen Isten akarata az, hogy egybeszerkessze a töredékest, és bennünket sem részekre szakadva, hanem egyként akar megtartani. Egymás mellé állva, egymást erősítve lehetünk példa mindenki számára. Ez az egység nem egyformaságot jelent, hiszen Krisztus egyenként hívott el, más-más feladatot bízva ránk, de mindenkit egy célért szólított meg: hogy hirdessük az evangéliumot. Református identitásunkat ez határozza meg. Számunkra Jézus Krisztus az a közös nevező, Akire ma és holnap is építhetünk, aki szabaddá tesz bennünket arra, hogy különbözőségeink ellenére is tudjunk egymás segítségére lenni. Ezért szükséges a lelkésztársadalom megerősítése minden területen. Ha ugyanis belül bizalom van, akkor a kívülről jövő támadásoknak is ellen tudunk állni. Ha ezt komolyan vesszük, akkor lehet bátorságunk felvállalni, hogy őszintén kimondjuk az emberi tévedéseket és gyógyítani tudjuk a sebeket. Akarunk-e gyógyulni? Minden gyógyulás azzal kezdődik, ha elismerjük, hogy bajban vagyunk. Ha van evangélium szerinti tiszta látás, ha komolyan vesszük az Ige útmutatását, akkor van jövő. Az elmúlt 42 év szolgálatában, akár a kisgyülekezetek 20 évében vagy az utóbbi 22 év nagyvárosi szolgálatában tapasztaltam meg, hogy akkor lehetett építkezés, ha ezt komolyan vettük. De az is egyértelműen látszik, hogy ma már más kérdésekre kell választ adni vidéken és másra a nagy városokban. Ebben is szükséges fejlődnünk. Olyan csapatmunkára van szükség, ahol figyelünk az idősebbek tapasztalatára megőrizve a maradandó értékeket, de teret engedve a fiatalok lendületének is, hogy senki ne a lelkipásztori magány terhét hordozza, hanem lehessen a lelkipásztori hivatás felemelő, örömteli építéssé. A közösségért felelős vezető pedig hűséggel tartozik az őt elhívó Úrhoz, irányt mutat a közösségnek és segíti a rábízottakat.
Megköszönve a lehetőséget, felelős döntést és az egyházmegye életére áldást kérve,
Hangóné Birtha Melinda lelkipásztor